Az aljzatkiegyenlítés az a tétel, amit a legkönnyebb kihagyni az árajánlatból, hogy az olcsóbbnak tűnjön. Két évvel később ugyanez a tétel a padló cseréjének árában jelenik meg újra.

A padlóburkolat minősége nem a burkolaton múlik. Az aljzaton múlik. Bármilyen drága fapadlót vagy vinylt fektetünk le egy hullámos betonra, a hiba pontosan ugyanúgy jelentkezik: rugózó, kopogó felület, széthúzódó illesztések, kitört élek – és egy padló, aminek a garanciája megkérdőjelezhető.

Mit jelent pontosan, hogy „nem sík”?

Nem azt, hogy ránézésre lejt. Az emberi szem néhány milliméteres eltérést nem lát meg, egy úszón fektetett padló zárnyelve viszont igen. A szakmai gyakorlat általában 2 méteres mérőléc alatt néhány milliméteres eltérést tekint még elfogadhatónak – a pontos tűrés a burkolat típusától és a gyártói előírástól függ, ezért ezt mindig az adott anyag műszaki adatlapja mondja meg.

A felmérésen ezt méréssel ellenőrizzük: mérőlécet fektetünk több irányban a padlóra, és megnézzük, hol és mekkora rés marad alatta. Ez néhány perc, viszont eldönti, hogy kell-e kiegyenlítés – és mekkora rétegvastagsággal.

Mikor kell szinte biztosan aljzatkiegyenlítés?

  • Régi panel- és társasházi lakásban, ahol a felszedett parketta alól salakos vagy egyenetlen ágyazat kerül elő.
  • Bontás után, ahol a régi ragasztó, csemperagasztó vagy padlószőnyeg-maradvány egyenetlen felületet hagy.
  • Helyiséghatárokon, ahol különböző korú aljzatok találkoznak, és szintkülönbség alakult ki.
  • Új építésnél, ha a gépi simítás nem érte el a burkoláshoz szükséges síkpontosságot, vagy a strangok, vezetékek körül vésés történt.
  • Vékony, ragasztott burkolat (LVT, ragasztott vinyl) alatt, ahol a legkisebb egyenetlenség is átrajzolódik a felületen.

Egy gyakori félreértés: az aljzatkiegyenlítés nem ugyanaz, mint az aljzat előkészítése. A csiszolás, portalanítás, alapozás és a repedések kezelése akkor is elvégzendő, ha a felület egyébként sík. Ezek nélkül a kiegyenlítő réteg vagy a ragasztó nem tapad meg megfelelően.

Hogyan zajlik?

  1. Mérés és felmérés. Síkpontosság, nedvességtartalom, szilárdság, repedések feltérképezése.
  2. Előkészítés. Régi ragasztómaradványok eltávolítása, csiszolás, alapos portalanítás.
  3. Alapozás. Az aljzat nedvszívó képességéhez illesztett alapozó, hogy a kiegyenlítő ne szívjon ki vizet túl gyorsan.
  4. Önterülő réteg kiöntése. A rétegvastagságot a mért eltérés határozza meg.
  5. Száradás. Ez a lépés nem gyorsítható. A tényleges várakozási időt a gyártói adatlap, a rétegvastagság és a helyiség klímája szabja meg – burkolni csak a megfelelő nedvességtartalom elérése után szabad.

A száradási idő az oka annak, hogy egy szakszerű padlófelújítás nem fér bele „egy hétvégébe”. Aki hétfőn kezdi és szerdán már burkol egy frissen kiegyenlített aljzatra, az kockázatot vállal – az Ön költségére.

Mi történik, ha kihagyják?

  • Rugózás és kopogás. A padló ott mozog, ahol nem fekszik fel – ez idővel hangosabbá válik.
  • Széthúzódó illesztések. A folyamatos mozgás kifárasztja a zárnyelveket, rések nyílnak.
  • Élek kitörése. A megtámasztás nélküli szélek terhelés alatt letörnek.
  • Ragasztott burkolatnál üregek. Az üreg fölött a felület benyomódik, elszíneződik.
  • Garanciavesztés. A legtöbb gyártó a fektetési előírás betartásához köti a garanciát – és a síkpontosság ennek része.

Hogyan ismeri fel a hiányos árajánlatot?

Ha az ajánlatban nem szerepel külön soron az aljzat állapotára vonatkozó megállapítás, akkor vagy nem mérték meg, vagy szándékosan kihagyták. Kérdezze meg egyenesen: „Megmérték a síkpontosságot? Mekkora eltérést mértek, és milyen rétegvastagsággal számolnak?” A válaszból azonnal kiderül, kivel áll szemben.

Nálunk ez a tétel mindig szerepel az írásos ajánlatban – akkor is, ha a mérés alapján nem szükséges. Így Ön is látja, hogy megnéztük.

Bizonytalan a döntésben?

Kijövünk, megnézzük az aljzatot és a helyiséget, és őszintén megmondjuk, mi éri meg az Ön esetében. A felmérés ingyenes és kötelezettségmentes.

Ingyenes felmérést kérek →